Warhol, saját meg homokóra

Tegnap, azaz febr. 27-én a Warhol kiállítás végülis főleg inaktivitás miatt elmaradt, ám jövő hét pénteken, azaz március 6-án megejtjük. Még ha kevéssé is érzed magadhoz közelállónak a pop-artot, én mindenkit buzdítok. Egyrészt, mert 15 fő felett 600 pénz, másrészt nem hinném, hogy kimondottan gyakran járnánk önszántunkból bármiféle kiállításra, így legalább ezzel is ápoljuk kultúrális életünket.

Tehát jövő héten háromnegyed 2-kor találkozunk a Reök palota előtt a Dugonics téren. Belépőt lásd lejjebb, de szerintem mindenki hozzon magával pénzt arra az esetre, ha nem jönnénk ki 15-en.

Ha pedig a kiállításnál tartunk, mi magunknak is szervezünk kiállítás, legkésőbb két hónapon belül. Első kis kiállításunk a százszorszépben fog helyet kapni, mikrofonos felolvasós megnyitóval együtt. Ezért kérnénk minden alkotónkat, vagy bárkit aki szeretné, hogy kiállítsuk a dolgait, hogy a következő gyűlésre, tehát jövő hét péntekre szedje össze a kiállításra szánt rajzokat/írásokat/egyebeket, és hozza el/juttassa el nekünk.

Felmerült az ötlet, hogy az írásokat illusztrálva színesebbé tehetnénk az egészet, tehát ha bárki kedvet és tehetséget érez magában, illusztrálhatná a maga vagy akár más tetszetős írását, különben mi fogjuk. ;p

Ha már fix lesz a megnyitó helye/időpontja, ti is tudni fogjátok, és akkor gyertek el.

Addig is olvassatok.

Aláhullott e lefolyó mélybe a hang

Melyben a rang meddő nevetés
Míg én odalent nézem hova lett
Minden perc aki lát még temet és
Elmúlott idejében már az a visszhang
Amit én hagytam ezután
Tíz szem menekül
testem merevül

Szállok a mélybe
lenéztem
de csupán

enyhe
bi
zser
gés
volt az
amint épp
feljebb kúszva
a hátam vonalán
kirajzolódik a mellkasom
eltűnt helye nahát
ez a vég volna talán
És nem mozdul a testem mellyel
Lestem a múltamat égnek lefelé
Gyertyáim töve serceg telnek a percek

Mígnem végleg lefedé engem a föld.

Bagosi Dávid